Közel 40%-kal csökkent a telephely energiafogyasztása – új berendezés nélkül
Egy országos távközlési szolgáltató technológiai telephelyén az almérés megmutatta, hogy nem a technológia, hanem a hűtési rendszer működése okozza a kiugró energiafogyasztást.
A vizsgálat eredményeként napi 510 kWh-ról körülbelül 300 kWh-ra csökkent a telephely villamosenergia-fogyasztása.
Ehhez nem volt szükség új klímaberendezésre vagy más energetikai beruházásra. A meglévő rendszer működését kellett megfelelően beállítani.
A kiinduló helyzet
Egy országos távközlési szolgáltató telephelyeinek energiafogyasztását vizsgáltuk, amikor feltűnt, hogy az egyik technológiai telephely fogyasztása magasabb a hasonló helyszíneken tapasztaltnál.
A főmérő adataiból azonban csak azt lehetett látni, hogy a telephely sok energiát használ.
Azt már nem, hogy mi fogyasztja el ezt az energiát.
Ezért alméréseket alakítottunk ki a nagyobb fogyasztási csoportokon.
Mit mértünk?
Külön mértük:
- a telephely teljes villamosenergia-fogyasztását;
- a két klímaberendezés fogyasztását;
- a technológiát ellátó 48 V-os tápegység 230 V-os bemeneti fogyasztását.
Miért volt erre szükség?
Így a teljes fogyasztást már fel tudtuk bontani két alapvető részre:
technológiai fogyasztás és hűtési energiaigény.
És itt vált először láthatóvá, hogy a klímaberendezések fogyasztási aránya indokolatlanul magas.
Mit mutatott meg az almérés?
Az adatokból gyorsan láthatóvá vált, hogy a klímaberendezések a telephely teljes energiafogyasztásának indokolatlanul nagy részét adják.
A klímák gyakorlatilag folyamatosan működtek kompresszoros hűtési üzemben.
Ez azért volt különösen feltűnő, mert a telephely rendelkezett szabadlevegős hűtéssel is. Megfelelő külső hőmérséklet esetén tehát nem lett volna szükség arra, hogy a hűtést folyamatosan a jóval nagyobb villamosenergia-igényű klímakompresszorok biztosítsák.
A mérési adatok alapján ezért már célzottan a hűtési rendszer működését vizsgáltuk tovább.
Három problémát találtunk
A vizsgálat során kiderült, hogy nem egyetlen hiba okozta a magas fogyasztást.
1. A hőmérséklet-érzékelő rossz helyen volt.
A klímát vezérlő érzékelőt közvetlenül a folyamatosan hőt termelő technológiai berendezések fölött helyezték el.
Az érzékelő ezért a helyiség tényleges állapotánál magasabb hőmérsékletet érzékelt, és folyamatos hűtési igényt generált.
2. A szabadlevegős hűtés le volt tiltva.
Hiába állt rendelkezésre az alacsonyabb energiaigényű hűtési lehetőség, a rendszer nem használta azt.
3. A kívánt helyiséghőmérséklet túl alacsonyra volt beállítva.
Ez tovább növelte a klímaberendezések üzemidejét és energiafelhasználását.
Mit változtattunk?
Nem cseréltünk klímát.
Nem telepítettünk új hűtőrendszert.
Nem volt szükség energetikai beruházásra.
Három beavatkozást végeztünk:
- a hőmérséklet-érzékelőt megfelelő helyre helyeztük át,
- engedélyeztük a meglévő szabadlevegős hűtés működését,
- megfelelő értékre állítottuk a kívánt helyiséghőmérsékletet.
Ezután ismét megvizsgáltuk a telephely energiafogyasztását.
Az eredmény: 510 → 300 kWh/nap
Az összehasonlítást 2021 és 2022 augusztusának azonos hetében, hasonló külső hőmérsékleti viszonyok mellett végeztük el.
Beavatkozás előtt:
510 kWh/nap
Beavatkozás után:
300 kWh/nap
Csökkenés:
210 kWh/nap
A telephely teljes fogyasztásának csökkenése:
közel 40%
Mindezt új berendezés telepítése nélkül értük el.
Mit mutat meg ez az eset?
A magas energiafogyasztás nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy berendezés rossz hatásfokú vagy cserére szorul.
Ebben az esetben a szükséges berendezések már rendelkezésre álltak. A problémát az okozta, hogy a rendszer nem megfelelően működött és nem a rendelkezésre álló leggazdaságosabb hűtési módot használta.
A főmérő ezt nem tudta volna megmutatni.
Az almérés viszont láthatóvá tette, hogy hol használjuk fel az energiát, így a magas fogyasztás oka célzottan feltárhatóvá vált.
Az Ön telephelyén mi fogyasztja az energiát?
A főmérő megmutatja, mennyit fogyaszt.
Az almérés azt is megmutathatja, hogy mire.