Havi 2 520 kWh felesleges fűtési fogyasztás feltárva
Egy országos távközlési szolgáltató telephelyeinek energiafogyasztását vizsgáltuk, amikor feltűnt, hogy az egyik technológiai telephely fogyasztása magasabb a hasonló helyszíneken tapasztaltnál.
A főmérő adataiból azonban csak azt lehetett látni, hogy a telephely sok energiát használ.
Azt már nem, hogy mi fogyasztja el ezt az energiát.
Ezért alméréseket alakítottunk ki a nagyobb fogyasztási csoportokon.
A kiinduló helyzet
Mit mértünk?
A telephelyen a főbb fogyasztási köröket külön-külön mértük, többek között:
- a technológiai fogyasztókat,
- a klímákat,
- valamint az úgynevezett „alsó kismegszakító sor” leágazást.
Az elosztóban lévő feliratok alapján az „alsó kismegszakítósor” nevű leágazáson több részterület csatlakozott, de az induláskor egyik sem tűnt jelentősnek, hogy külön egyesével mérjük őket.
Ez azért volt fontos, mert így nemcsak a teljes fogyasztás látszott, hanem az is, hogy melyik részterület mennyit használ fel.
Mit mutatott meg az almérés?
A mérésből az derült ki, hogy az „alsó kismegszakító sor” fogyasztása nagyságrendileg összemérhető volt a technológia fogyasztásával.
Ez önmagában már gyanús volt, mert egy ilyen leágazásnál ez nem számított indokoltnak.
A részletesebb vizsgálat során kiderült, hogy ezen az ágon egy elektromos fűtőtest működött folyamatosan.
Egy országos távközlési szolgáltató egyik vezetékes telephelyének fogyasztása feltűnően magasabb volt a hasonló helyszínekénél.
A főmérő önmagában csak azt mutatta meg, hogy a telephely sok energiát használ fel – azt azonban nem, hogy pontosan melyik fogyasztó okozza az eltérést.
Az almérés segítségével külön vizsgáltuk a főbb fogyasztókat, többek között:
- a klímákat,
- a technológiai fogyasztókat,
- valamint az elektromos fűtést.
A mérés végül egy olyan fogyasztót azonosított, amely első ránézésre nem tűnt jelentősnek, mégis komoly többletfogyasztást okozott.
Mi okozta a felesleges fogyasztást?
Egy feleslegesen fűtött helyiség.
Az elektromos fűtőtest egy olyan kábelrendező helyiséget fűtött, ahová a dolgozók naponta legfeljebb 1–2 alkalommal, alkalmanként 1–2 percre mentek be.
A helyiség folyamatos fűtése ezért nem volt indokolt.
Ráadásul a fűtőtest teljesítménye túl kicsi volt ahhoz, hogy a helyiséget valóban hatékonyan kifűtse, ezért szinte folyamatosan működött, vagyis:
- nem adott valódi használati értéket,
- viszont folyamatosan fogyasztotta az energiát.
Mit változtattunk?
Először visszavettük, majd megszüntettük a fűtést.
Első lépésként a radiátor termosztátját lejjebb állítottuk. A mérésből jól látszott, hogy ezután a fogyasztás lecsökkent.
Néhány nappal később azonban a kollégák visszakapcsolták a fűtést, amit a mérési adatok ismét egyértelműen megmutattak.
A végleges megoldás az lett, hogy a radiátort leszerelték, így a felesleges fogyasztás megszűnt.
Havi 2 520 kWh felesleges fogyasztás volt azonosítható
A mérés alapján az érintett kör napi fogyasztása a fűtés működése során jellemzően 84 kWh/nap körül alakult.
Ez havi szintre vetítve:
84 kWh × 30 nap = 2 520 kWh/hó
Tehát egy olyan fogyasztó okozott havi 2 520 kWh körüli többletfogyasztást, amely nem szolgálta érdemben a működést, és egyszerű intézkedéssel megszüntethető volt.
Ehhez nem volt szükség új beruházásra – csak a probléma pontos azonosítására és a megfelelő műszaki döntésre.
Mit mutat meg ez az eset?
A főmérő adatiaból nem mindig azonosítható egyértelműen, mi a probléma.
Ez az eset jól mutatja, hogy a magas fogyasztás oka sokszor nem a fő technológia, hanem egy háttérben futó, kevésbé feltűnő fogyasztó.
A főmérő csak az összesített értéket mutatja meg. Az almérés viszont azt is láthatóvá teszi, hogy:
- hol jelentkezik a többletfogyasztás,
- mikor működik indokolatlanul egy berendezés,
- és milyen egyszerű intézkedéssel lehet megszüntetni a problémát.
Önnél is lehet hasonló, rejtett fogyasztó
Ha egy telephely energiafogyasztása magasabb a vártnál, az még nem jelenti automatikusan azt, hogy nagy beruházásra van szükség.
Sok esetben először azt érdemes megvizsgálni, hogy:
- pontosan mi fogyaszt,
- mikor fogyaszt,
- valóban indokolt-e az adott berendezés működése.
Az almérés ebben segít: feltárja a rejtett fogyasztókat, és megmutatja, hol lehet érdemi megtakarítást elérni.