Vannak olyan feladatok, amelyek önmagukban nem különösebben bonyolultak.
Csak minden hónapban újra el kell végezni őket.
Több, az ország különböző pontjain működő ügyfelünknél korábban almérőket telepítettünk. A megállapodás része volt, hogy a 15 perces mérési adatokból havonta egyszer adatszolgáltatást készítünk számukra.
A kezdetekben ezt manuálisan végeztük.
Mérőnként:
- az adatok letöltése,
- konvertálása,
- ellenőrzése,
- formázása,
- a havi táblázatok elkészítése,
- majd az adatok kiküldése.
A folyamat minden hónapban 2,5–3 órát vett igénybe.
Nem azért, mert szakmailag nehéz feladat volt, hanem azért, mert sok apró, ismétlődő műveletből állt.
Ráadásul általában pontosan akkor kellett vele foglalkozni, amikor más feladat is akadt bőven.
Felmerült tehát az egyszerű kérdés: ha ezt minden hónapban ugyanúgy kell megcsinálnunk, miért csináljuk kézzel?
Automatizáltuk azt, amit nem érdemes emberrel végeztetni
Készítettünk egy célzott mérési adatgyűjtő alkalmazást.
A rendszer 15 percenként automatikusan lekérdezi a csatlakoztatott mérők aktuális mérőállását, majd az adatokból meghatározza az adott időszak fogyasztását és eltárolja azt egy adatbázisban.
A hónap végén a szükséges adatok már rendelkezésre állnak.
A rendszer elkészíti a havi riportot, amely ezt követően továbbítható az ügyfélnek.
A korábbi manuális folyamat jelentős része így egyszerűen megszűnt.
A nehézséget nem az adatgyűjtés, hanem a különböző mérők jelentették
Az ügyfeleknél nem egyetlen mérőtípus működik.
Az évek során különböző gyártók és különböző típusú fogyasztásmérők kerültek telepítésre, amelyekből az adatok kiolvasásának módja sem feltétlenül azonos.
A fejlesztés első fontos feladata ezért az volt, hogy minden egyes mérőtípusnál meghatározzuk a megfelelő adatkiolvasási módot, és biztosítsuk, hogy minden eszközből ugyanaz a szükséges információ kerüljön az adatbázisba.
Ehhez az egyes mérőtípusokhoz külön kiolvasási sablonokat hoztunk létre.
Egy egyszerű konfigurációs felületen ezeket hozzá lehet rendelni:
- az adott ügyfélhez,
- a mérési ponthoz,
- a mérőtípushoz,
- és a megfelelő hálózati elérési adatokhoz.
Így új mérési pont felvételekor nem kell minden alkalommal új adatgyűjtési logikát fejleszteni.
Ha már automatikus a mérés, azt is tudni kell, hogy működik-e
Az automatikus adatgyűjtés önmagában még nem elég.
Ha egy mérő nem kommunikál, azt nem a hónap végén szeretnénk észrevenni.
Ezért készült egy státuszfelület, ahol nyomon követhető, hogy:
- mely mérők érhetők el,
- mely mérési pontokról érkeznek megfelelően az adatok,
- és hol van olyan probléma, amely beavatkozást igényel.
Nemcsak havi riport készíthető
A begyűjtött adatok egy adatbázisba kerülnek, ezért nem kizárólag a havi adatszolgáltatáshoz használhatók.
A riportfelületen tetszőleges időszakra visszamenőleg lekérdezhetők a mérési adatok.
Ez akkor is hasznos lehet, ha egy adott időszak fogyasztását szeretnénk megvizsgálni, vagy egy később felmerülő kérdéshez van szükség korábbi adatokra.
Az adatszolgáltatás is automatizálható
A rendszerben az e-mailes adatszolgáltatáshoz szükséges paraméterek is megadhatók.
Így a havi riport elkészítése és továbbítása már nem különálló, manuálisan összeállított folyamat.
2,5–3 órából körülbelül 5 perc
A fejlesztés legkézzelfoghatóbb eredménye az adminisztrációs idő csökkenése volt.
A korábbi havi 2,5–3 órás manuális adatfeldolgozási és riportkészítési folyamat körülbelül 5 percre csökkent.
Emellett az automatizálás jelentősen mérsékelte az olyan hibák lehetőségét is, amelyek kézi másolásból, konvertálásból vagy adatfeldolgozásból adódhatnak.
A rendszer tehát nem azért készült, mert a korábbi feladat megoldhatatlan volt.
Azért készült, mert ugyanazt a rutinfeladatot nem érdemes minden hónapban újra kézzel elvégezni.
Kinek lehet hasznos egy ilyen rendszer?
Sok almérőt üzemeltető vállalkozásoknak
Különösen ott lehet hasznos, ahol sok mérési pontot kell rendszeresen leolvasni és feldolgozni.
Ilyenek lehetnek például:
- ipari parkok,
- bevásárlóközpontok,
- több telephelyes vállalkozások,
- bérbe adott ingatlanok,
- nagyobb ipari vagy kereskedelmi létesítmények.
Sok helyen a bérlői almérők leolvasása még mindig helyszíni bejárással, kézi feljegyzéssel és utólagos táblázatkezeléssel történik.
Egy automatizált rendszer ennek jelentős részét ki tudja váltani.
Azoknak, akik nemcsak mérni, hanem érteni is szeretnék a fogyasztásukat
Az adatgyűjtés azonban nemcsak adminisztrációs feladatot válthat ki.
Ha az energiahatékonyság valódi cél, akkor először azt kell látni:
- mikor történik a fogyasztás,
- mely területek vagy berendezések fogyasztanak,
- hogyan változik a terhelés,
- és van-e olyan működés, amely további vizsgálatot igényel.
Ehhez pedig adatokra van szükség.
Az adatgyűjtés ma már nem feltétlenül drága
A mérőeszközök ár/érték aránya az elmúlt években jelentősen javult, és az adatkommunikációra is többféle használható műszaki megoldás érhető el.
Maga az adatgyűjtési réteg ezért sok esetben már viszonylag kis többletköltséggel kialakítható.
A rendszer felépítése az ügyfél műszaki és informatikai környezetéhez igazítható.
Az adatgyűjtés működhet:
- teljes egészében az ügyfél saját hálózatán belül,
- attól fizikailag vagy logikailag elkülönítve,
- vagy a két megoldás kombinációjaként.
A megfelelő architektúrát mindig a cél, a rendelkezésre álló infrastruktúra, az informatikai követelmények és a költségkeret alapján érdemes meghatározni.
Ez még csak az alap
Az itt bemutatott rendszer szándékosan egyszerű feladatra készült:
adatot gyűjt, tárol, visszakereshetővé tesz és riportot készít.
Ugyanez az adatgyűjtési alap azonban további funkciókkal is bővíthető.
Például:
- grafikus fogyasztási kimutatásokkal,
- energia-KPI-okkal,
- automatikus riasztásokkal,
- rendellenes fogyasztás felismerésével,
- költségallokációval,
- több telephely összehasonlításával,
- vagy akár folyamatos energetikai felügyelettel.
Az első kérdés ezért nem az, hogy milyen szoftvert szeretnénk.
Hanem az:
mit szeretnénk megtudni a mérési adatokból?