2025 novemberében indult együttműködésünk a Nemzeti Vízművek Zrt.-vel elektromos almérési rendszerek kialakításában.
Az első projekt keretében a Mezőföldvíz Kft. öt dunaújvárosi telephelyén összesen 22 háromfázisú elektromos almérési pontot alakítottunk ki.
A feladat azonban nem egyszerűen mérők felszereléséből állt.
A cél az volt, hogy a telepített eszközökből származó villamos mérési adatok automatikusan bekerüljenek a vízműszolgáltató már meglévő informatikai rendszerébe, és ott később energetikai és üzemeltetési célokra is felhasználhatók legyenek.
A felméréstől az adatkapcsolatig
Az OMS24 Zrt. feladata a helyszíni felméréssel kezdődött.
Meg kellett határozni:
- hol érdemes kialakítani az egyes mérési pontokat,
- milyen mérési megoldás alkalmazható,
- hogyan építhetők be az almérők a meglévő villamos rendszerbe,
- és milyen kommunikációs paraméterek szükségesek ahhoz, hogy az adatok eljussanak a központi rendszerhez.
Ezt követte a 22 háromfázisú almérő telepítése és konfigurálása.
A felszerelt mérőeszközök Modbus kommunikációt használnak, ezért a munka része volt a kommunikáció megfelelő beállítása, valamint az informatikai rendszer számára szükséges eszköz- és kommunikációs paraméterek átadása is.
A feladat tehát ott nem ért véget, hogy a mérő fizikailag a helyére került.
Az adatnak használható formában el is kellett jutnia oda, ahol a vízmű üzemeltetői dolgozni tudnak vele.
De mire jó egyáltalán az elektromos almérés egy vízműnél?
Az első, kézenfekvő válasz természetesen az energiafogyasztás követése.
Egy részletes mérési rendszer megmutathatja:
- mely berendezések mennyi villamos energiát használnak,
- mikor jelentkeznek a nagyobb terhelések,
- hogyan változik a fogyasztás az idő során,
- és hol érdemes energiahatékonysági lehetőségeket keresni.
Egy vízmű esetében azonban az elektromos mérési adatok üzemeltetési szempontból is értékes információt jelenthetnek.
A fogyasztás változása működési problémára is utalhat
Egy szivattyú vagy más villamos hajtású berendezés üzemi állapotának változása sok esetben a villamos jellemzőkben is megjelenik.
Figyelmeztető jel lehet például:
- az áramfelvétel tartós növekedése,
- a terhelési karakterisztika megváltozása,
- a hatásos és meddő teljesítmény viszonyának változása,
- a teljesítménytényező romlása,
- vagy az addig megszokott működési mintától való eltérés.
Egy ilyen változás önmagában természetesen még nem jelent bizonyított meghibásodást.
Arra viszont alkalmas lehet, hogy jelezze:
érdemes az adott berendezést célzottan megvizsgálni.
Így a mérési rendszer nemcsak azt segítheti megmutatni, hogy mennyi energiát használ egy berendezés, hanem azt is, hogy megváltozott-e valami a működésében.
Nem kell folyamatosan a képernyőt figyelni
Egy nagyobb mérési rendszer értéke nem abban van, hogy valakinek egész nap grafikonokat kell néznie.
Az adatgyűjtő rendszerben a fontos üzemi paraméterekhez határértékek és riasztási feltételek rendelhetők.
Ha például:
- egy berendezés fogyasztása tartósan meghalad egy megszokott értéket,
- megváltozik a teljesítménytényező,
- rendellenes üzemidő jelenik meg,
- vagy a fogyasztási profil eltér a korábbi működéstől,
a rendszer automatikusan jelezhet.
A cél tehát nem több adat előállítása.
A cél az, hogy a megfelelő adatból időben használható információ legyen.
Az energetikai adatból üzemeltetési adat lehet
Ez a projekt jól mutatja, hogy az almérés szerepe nem feltétlenül ér véget az energiafogyasztás kimutatásánál.
Ha megfelelően választjuk meg:
- a mérési pontokat,
- a gyűjtött adatokat,
- az adatfelbontást,
- és az elemzési logikát,
akkor ugyanaz a mérési infrastruktúra az energiahatékonyság mellett az üzemeltetést és a karbantartást is támogathatja.
Hosszabb távon a rendelkezésre álló adatok automatikus trendvizsgálatra, anomáliadetektálásra és akár fejlettebb algoritmikus elemzésre is felhasználhatók.
A mérő tehát önmagában csak adatot szolgáltat. Az értéket az teremti meg, amit az adatból megtudunk.
Az első lépés: megfelelő helyen mérni
Az öt telephelyen kiépített 22 mérési pont ennek az adatgyűjtési folyamatnak az alapját teremti meg.
A következő lépés már az lesz, hogy a beérkező adatokból olyan információk szülessenek, amelyek valóban támogatják az energetikai és üzemeltetési döntéseket.
Mert nem az a cél, hogy minél több mérő legyen egy telephelyen.
Az a cél, hogy azt mérjük, amiből használható információ nyerhető.
